blanrue

Az 1969-ben született, nős és nyolc gyermekes családapa, Vincent Reynouard kémikus mérnök végzettségű, a Caen-i ISMRA (Institut des sciences de la matiere et du rayonnement atomique) egykori hallgatója. Szívesen mutatja be magát tradicionalista katolikusként, és nem titkolja ultrakonzervatív politikai nézeteit, különösen pedig a második világháború klasszikus verzióját vitatja nyilvánosan, dvd-k és könyvek formájában. Az önmagukat « revizionistának » tituláló és « negacionistának » minősített kutatók közé tartozik, akik nem hiszik el, hogy a német koncentrációs táborokban léteztek (emberirtó) gázkamrák.

2005-ben Reynouard megírt, majd különböző szervezeteknek, múzeumoknak és polgármesteri hivataloknak elküldött egy 16 oldalas dolgozatot « Holokauszt ? Amit eltitkolnak önök előtt » címmel, amelyben állást foglal a hivatalos történettudomány ellen. A francia igazságszolgáltatás azonnal lecsapott rá. Első fokon 2007-ben a Saverne-i Szabálysértési Bíróság egy év letöltendő börtönre, 10 ezer eurós pénzbüntetésre és 3000 eurós kártérítésre ítélte, ez utóbbit a LICRA (közismert franciaországi cionista szervezet - a ford. megj.) javára. Másodfokon a Colmari Törvényszék 2008 júniusában helybenhagyta a börtönbüntetést, és összesen 60 ezer euró (20 ezer eurós bírság + kötelező publikációs és egyéb költségek) megfizetésére kötelezte. Példátlan eset.

Mivel Reynouard Belgiumban tartózkodik, Franciaország európai elfogatóparancsot bocsátott ki ellene, hogy a Colmari Törvényszék által elrendelt egy éves börtönbüntetés letöltésére kényszerítse. Ez év július 9-én a belga rendőrség elfogta és kiadatási őrizetbe helyezte. "Amikor csak bebörtönzéssel tudnak megszabadulni egy ellenvélemény hangoztatójától, akkor ez azt jelenti, hogy nincsenek az érveik", mondja Reynouard. Konklúzió : egy 41 éves férfit és nyolc gyermekes családapát jelenleg börtönben tartanak a történelmi kutatásai miatt, a Gayssot-törvény következtében.

Ez a törvény, amelyet a Francia Köztársaság Hivatalos Közlönye 1990. július 14-én tett közzé, a 24. cikkelyének b) pontjában megtiltja "egy vagy több emberiségellenes bűn kétségbe vonását, ahogyan azokat az 1945. augusztus 8-i Londoni megállapodáshoz csatolt Nemzetközi Katonai Bíróság statútumának 6. cikkelye meghatározza".

Amint arra a Sarkozy, Israel et les juifs (Sarkozy, Izrael és a zsidók, Oser dire, 2009) című könyvemben emlékeztettem, ezt a szabadsággyilkos törvényt élesen bírálta számos személyiség, köztük Simone Veil akadémikus, Hélene Carrere d’Encausse, a Francia Akadémia örökös titkára, Jean Foyer, Jacques Toubon és Alain Peyrefitte miniszterek, Henri Amouroux, Pierre Vidal-Naquet, Annie Kriegel, Francois Furet, Alain Besancon, Jacques Willequet és Francois Bédarida történészek (Willequet kivételével mindannyian zsidók - a ford. megj.), Chantal Delsol, a Hannah Arendt Kutatási Intézet alapítója, Maurice Allais Nobel-díjas közgazdász, Michel Tournier, Pouis Pauwels, Michel Houellebecq, Philippe Muray, Jean Daniel, Vladimir Volkoff, Michel Rachline és Alain Robe-Grillet írók, Philippe Bilger, Alain Marsaud és Raoul Béteillle bírók, Olivier Duhamel, Anne-Marie Le Pourhiet, Emmanuelle Duverger, André Decoq és Guy Carcassonne jogtudósok, Jacques Verges és John Bastardi Daumont ügyvédek, Paul Ricoeur filozófus, Bruno Gaccio humorista, valamint a szólásszabadság olyan védelmezői, mint a Reporters sans frontieres (Újságírók határok nélkül) alapítója, Robert Ménard (aki ezt a törvényt « gondolatrendőrségként » leplezi le) és Gabriel Cohn-Bendit, Dominique Jamet, Delfeil de Ton, Alain Rollat, Albert du Roy, Philippe Tesson, Jacques Julliard és Ivan Rioufol újságírók vagy a Ligue des droits de l’homme (Emberi Jogok Ligája) volt elnöke, Madeleine Rebérioux. Külföldön Noam Chomsky amerikai nyelvész az abszolút ellenfelének nyilvánította magát. Jean Bricmont belga fizikus és értelmiségi szerint "a Gayssot-törvény több évszázados jogi visszalépést" jelent, Hugo Chávez venezuelai és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökök pedig a maguk részéről szigorúan elítélték ezt a megtorló eszközt.

Immáron ránk hárul tehát, hogy ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is megvédjük a szólásszabadságot. Miért nem hallunk senkit, aki nyilvánosan leleplezné a Vincent Renouard-nak szánt sorsot ? Mit tesz a Reporters sans frontieres, az Amnesty International és a Human Rights Watch ? Egyetlen francia és külföldi médium sem tájékoztatta a közvéleményt erről az ügyről. Ez a csönd abnormális.

Személy szerint én úgy döntöttem, hogy történészként és állampolgárként reagálok, és e nyilatkozat útján tudatom felháborodásomat, hogy Franciaországban börtönbe vetnek valakit a véleménye miatt, bármennyire szokatlan, megdöbbentő és vitatott is legyen az. Egy ilyen eljárás nem méltó Franciaországhoz és értelmiségi tradíciójához. A törvénynek nem szabad beavatkoznia a történelmi igazság meghatározásába : egy szabad államban ez a történészek dolga. A Gayssot-törvény, amely korlátozza a kutatók szabadságát, ellentétes a demokratikus állam fogalmával ; ez egy gonosz, kegyetlen és aljas törvény. Következésképpen kérem az azonnali eltörlését.

Remélem, hogy rövidesen mások is csatlakozni fognak hozzám tízével, százával, ezrével, mert nem maradhatnak közömbösek ezzel a botránnyal szemben, amely súlyosan árt Franciaország hírnevének és megcsúfolja a Köztársaság szellemét.

Azok, akik velem együtt hajlandók aláírni ezt a nyilatkozatot, az alábbi címen tehetik meg : [email protected]. Nem Vincent Reynouard vallási, politikai vagy történelmi nézeteinek a támogatásáról van szó, hanem azon jogának a védelméről, hogy szabadon kifejthesse ezeket. A megvitatásukhoz és a kétségbe vonásukhoz demokratikus, nyílt, őszinte és fair vitára van szükség.

Az aláírásokat szeptember végén fogjuk összesíteni, addig is köszönöm, hogy minél szélesebb körben terjesztik ezt a szöveget.

Nato nel 1969, sposato e padre di otto figli, il Francese Vincent Reynouard č laureato in ingegneria chimica presso l’ISMRA ("Istituto delle scienze dei materiali e delle radiazioni atomiche") a Caen in Normandia. Egli si presenta apertamente come un cattolico tradizionalista e non nasconde le proprie idee politiche ultra-conservatrici. Ma il fatto piů rilevante č che egli contesta pubblicamente, per mezzo di DVD e scritti, la versione classica della storia della Seconda Guerra Mondiale. Č uno di quei ricercatori che affermano di essere « revisionisti » e che sono qualificati come « negazionisti », poiché non credono nell’esistenza delle camere a gas omicide nei campi di concentramento tedeschi.


Nel 2005 Reynouard ha scritto e inviato alle aziende autonome di turismo, ai musei e ai municipi un libretto di 16 pagine dal titolo « Olocausto ? Ciň che se vi nasconde... », in cui sostiene il contrario della storia accademica. La giustizia francese lo colpě immediatamente.


Nel 2007 al termine del processo istruito contro di lui dal tribunale penale di Saverne (Alsazia), fu condannato ad 1 anno di prigione senza condizionale, una multa di 10.000 euro e 3.000 euro di danni per la lega anti-razzista, « LICRA ». In appello, nel giugno 2008, la corte di Colmar confermň la condanna in prigione e lo condanna a pagare un totale di 60.000 euro (20.000 euro di multa + la pubblicazione forzata e spese legali). Cose mai viste !


Siccome Reynouard risiede in Belgio, la Francia ha emesso contro di lui un mandato di cattura europeo per costringerlo a scontare la pena di un anno di prigione ordinata dalla corte d’appello. Il 9 luglio scorso viene incarcerato dalla polizia belga, in attesa della sua estradizione verso la Francia. Tutto ciň porta l’interessato a dire : "Quando non si pensa che alla prigione per sbarazzarsi di un contraddittore, č perché non si hanno argomenti."


Conclusione : un uomo di 41 anni, padre di otto figli, č attualmente in carcere per le sue ricerche storiche, a causa della legge Gayssot.


Questa legge, promulgata nel Journal Officiel della repubblica francese il 14 luglio 1990, vieta, all’articolo 24bis, il fatto di "contestare (...) l’esistenza di uno o piů crimini contro l’umanitŕ quali definiti dall’articolo 6 dello statuto del Tribunale Militare Internazionale [detto di Norimberga], allegato all’accordo di Londra dell’8 agosto 1945."


Nel mio libro Sarkozy, Israël et les Juifs (Oser Dire, [Belgio], 2009), ho ricordato che questa legge liberticida č stata fortemente criticata da persone come l’accademica francese Simone Veil ; il segretario permanente dell’Accademia francese, Hélčne Carrčre Encausse ; dai ministri Jean Foyer, Jacques Toubon, Alain Peyrefitte ; gli storici Henri Amouroux, Pierre Vidal-Naquet, Annie Kriegel, Francois Furet, Alain Besançon, Jacques Willequet e François Bédarida ; la fondatrice dell’Institut de recherche Hannah Arendt, Chantal Delsol ; il Premio Nobel per l’Economia nel 1988, Maurice Allais ; gli scrittori Michel Tournier, Louis Pauwels, Michel Houellebecq, Philip Murray, Jean Daniel, Vladimir Volkoff, Michel Rachline e Alain Robbe-Grillet ; i magistrati Philippe Bilger, Alain Marsaud e Raoul Béteille ; gli avvocati Olivier Duhamel, Anne-Marie Le Pourhiet, Emmanuelle Duverger, André Decoq e Guy Carcassonne ; gli avvocati Jacques Vergčs e John Bastardi Daumont ; il filosofo Paul Ricœur ; l’umorista Bruno Gaccio ; dei difensori della libertŕ di espressione come il fondatore di Reporters sans frontičres Robert Ménard (che la denuncia come una "polizia del pensiero") e Gabriel Cohn-Bendit ; i giornalisti Dominique Jamet, Delfeil de Ton, Alain Rollat, Albert du Roy, Philippe Tesson, Jacques Julliard e Ivan Rioufol ; od ancora l’ex-presidente della Ligue des droits de l’homme, lo storico Madeleine Rebérioux. All’estero, il linguista americano Noam Chomsky se ne č dichiarato avversario assoluto. Per il fisico ed intellettuale belga Jean Bricmont, "la legge Gayssot č una regressione giuridica di secoli". I Presidenti Hugo Chávez e Mahmoud Ahmadinedjad hanno, nel frattempo, condannato severamente questa repressione.


A noi spetta, ormai, difendere la libera espressione nei fatti e non solo in teoria. Perché non si sente nessuno denunciare pubblicamente la sorte riservata a Vincent Reynouard ? Cosa fanno Reporters sans frontičres, Amnesty International e Human Rights Watch ? Nessun media, né francese né straniero, ha informato su questo caso. Tale silenzio č anormale.


Personalmente, ho deciso di agire come storico e cittadino, e di far conoscere, con questo comunicato, quanto sia indignato dal fatto che, nel nostro paese, si getta in prigione un uomo per le sue opinioni, per quanto insolite, stupefacenti e controverse possano essere. Tale trattamento č indegno della Francia e della sua tradizione intellettuale. La legge non deve intervenire nella definizione della veritŕ storica : questa č la funzione degli storici. La legge Gayssot, che ristringe la libertŕ del ricercatore, č indegna di uno Stato democratico ; č una legge scellerata. Richiedo, pertanto, la sua immediata abrogazione.


Spero di essere presto affiancato da decine, centinaia, migliaia di altre persone non potendo restare indifferenti davanti a questo scandalo che nuoce gravemente all’immagine della Francia e viola lo spirito della Repubblica.


Coloro che vogliono firmare con me questo comunicato possono inviare il proprio nome e le loro informazioni a questo indirizzo : [email protected]. Non si tratta di sostenere le idee religiose, politiche o storiche di Vincent Reynouard, ma di difendere il suo diritto di esprimerle. Per contestarle basta un dibattito democratico, aperto, franco e leale.


Faremo il punto sulle firme per questa petizione alle fine del mese di settembre. Nel frattempo, grazie di diffondere questo testo al massimo.

With a wife and eight children, the Frenchman Vincent Reynouard, aged 41, is a chemical engineer by training, a graduate of the ISMRA (“Institute of sciences of atomic matter and radiation”) in Caen (Normandy). He readily presents himself as a traditionalist Catholic and does not hide his ultra-conservative political opinions. But, most important, he publicly disputes, in his DVDs and writings, the conventional version of Second World War history. He is one of those researchers who declare themselves to be « revisionists » and who are called « deniers » by others because they do not believe in the existence of homicidal gas chambers in the wartime German concentration camps.

In 2005, Reynouard wrote and sent to numerous tourism offices, museums and town halls a 16-page brochure entitled "Holocaust ? Here’s what’s kept hidden from you…”, in which he took a view altogether opposite to that of academic history. French justice immediately pounced upon him.

His trial in 2007 at the criminal court in Saverne (Alsace) resulted in a sentence of one year’s imprisonment, a fine of 10,000 euros and an order to pay damages of 3,000 euros to the antiracist league “LICRA”. In June 2008 the court of appeal in Colmar upheld the prison sentence and ordered him to pay a total of 60,000 euros (a 20,000 euro fine, damages, mandatory publication of the ruling and court fees). Severity as never seen before.

Since he resides in Belgium, France launched a European arrest warrant for Reynouard in order to make him serve the prison sentence ordered by the Colmar court. On July 9th he was imprisoned by the Belgian police, pending his extradition to France. All of which leads him to say : "When people can think of no other way but imprisonment to get rid of a verbal opponent, it’s because they have no arguments."

Conclusion : A 41-year-old father of eight is currently in prison for his historical research, because of the Gayssot Act.

This Act of the French parliament (“article 24bis” of the law governing the press), having come into effect upon publication in the Journal Officiel on July 14th 1990, prohibits the "disputing (...) of the existence of one or more crimes against humanity as defined by Article 6 of the Charter of the International Military Tribunal [known as the Nuremberg Tribunal] in annex to the London Agreement of August 8th, 1945. "

In my book Sarkozy, Israël et les Juifs (Oser Dire publishers, [Belgium], 2009), I recall that this freedom-killing law has been strongly criticised in the past by such personalities as the French academician Simone Veil ; the Permanent Secretary of the French Academy, Hélčne Carrčre d’Encausse ; the government ministers Jean Foyer, Jacques Toubon, Alain Peyrefitte ; the historians Henri Amouroux, Pierre Vidal-Naquet, Annie Kriegel, Francois Furet, Alain Besançon, Jacques Willequet and François Bédarida ; the founder of the Hannah Arendt Research Institute, Chantal Delsol ; the 1988 Nobel laureate for economics, Maurice Allais ; the writers Michel Tournier, Louis Pauwels, Michel Houellebecq, Philip Murray, Jean Daniel, Vladimir Volkoff, Michel Rachline and Alain Robbe-Grillet ; the judges Philippe Bilger, Alain Marsaud and Raoul Béteille ; the legal scholars Olivier Duhamel, Anne-Marie Le Pourhiet, Emmanuelle Duverger, André Decoq and Guy Carcassonne ; the lawyers Jacques Vergčs and John Bastardi Daumont ; the philosopher Paul Ricœur ; the comedian Bruno Gaccio ; defenders of the freedom of expression like the founder of Reporters Sans Frontičres Robert Ménard (who denounces it as a « thought police ») and Gabriel Cohn-Bendit ; the journalists Dominique Jamet, Delfeil de Ton, Alain Rollat, Albert du Roy, Philippe Tesson, Jacques Julliard and Ivan Rioufol ; also by the former president of the Ligue des droits de l’homme, historian Madeleine Rebérioux. Abroad, the American linguist Noam Chomsky has declared himself an absolute opponent of it. For the Belgian physicist and intellectual Jean Bricmont, "the Gayssot Act is a legal regression of several centuries”. As for Presidents Hugo Chávez and Mahmoud Ahmadinedjad, they have strongly condemned the repression resulting from this law.

Henceforth it falls to us to defend free expression in deed and not just in theory. Why is no one heard publically denouncing the present fate of Vincent Reynouard ? What are Reporters Sans Frontičres, Amnesty International and Human Rights Watch doing ? No organ of the media, either French or foreign, has informed public opinion of this case. Such silence is abnormal.

Personally, I have decided to act as a historian and as a citizen, and to make it known, through this press release, how appalled I am at the fact that, in our country, we have a man thrown into prison for his opinions, however unusual, shocking and controversial they may be. Such treatment is not worthy of France or her intellectual tradition. It is not for the law to say how historical truth is set down : in a free country, that is the task of historians. The Gayssot Act, which restricts the historian’s freedom, is unworthy of a democratic State ; it is a wicked law. I therefore ask for its immediate repeal.

I hope to be joined soon by dozens, hundreds, thousands of other people unable to remain indifferent in the face of a scandal that seriously harms the image of France and flouts the spirit of the Republic.

Those who wish to sign this communiqué along with me can send me their names and contact information at the address [email protected]. It is not a question of supporting Vincent Reynouard’s religious, political or historical ideas but of defending his right to express them. To challenge them, an open, democratic, fair and honest debate will suffice.

We shall go over the results of this request for signatures towards the end of September.
Meanwhile, thank you for circulating this text to the utmost extent.